Meg nem értett csúcsragadozók az akváriumban I.

Meg nem értett csúcsragadozók az akváriumban I.

Cápák, ráják és Mi

Cápák, ráják… sok embernek azonnal a félelmetes sok fogú nagyragadozók jutnak eszébe, ha meghallják a cápa szót, pedig a többszáz fajt számláló porcos halak osztályába, nagyon jó fej és érdekes élőlények tartoznak, és még véletlenül se olyanok, mint a filmekben lefestett szörnyetegek. Változatosak és különlegesek. Nem az a célom, hogy biológia leckét tartsak róluk, inkább azt szeretném bemutatni, hogy ha már akváriumba zárjuk őket, hogy tehetjük szebbé mindennapjaikat, valamint, hogy miként képzeljük el tartásukat.

Kezdjük az elején egy kis jogszabályozással. Magyarországon ha teljesen őszinték akarunk lenni, nem teljesen átgondoltak a jelenlegi hatályban lévő rendelkezések, de lassan lassan kezd körvonalazódni az új helyzet.

“1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

VI. Fejezet

AZ ÁLLATKERT, A CIRKUSZI MENAZSÉRIA ÉS A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK KERESKEDÉSÉNEK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – tilos.

(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.

…”

“HALAK (PISCES)

2. Tengeri halak

4. Pelágikus cápák esetében a 2. ponttól eltérően

1 egyed 50 000 l további egyedenként a térfogat 30%-kal növelendő.

A 2002. december 31. előtt üzembe helyezett cápatartó akváriumok esetében:

1-3 egyed 35 000 l további egyedenként a térfogat 30%-kal növelendő.”

Tervezett módosítás:

“1. melléklet a …/2014. (…) FM rendelethez

A különösen veszélyes állatfajok köre

….

4. Halak (Pisces)

4.1. cápák összes faja (Selachimorpha spp.), a macskacápafélék (Scyliorhinidae spp.) és a bambuszcápafélék összes fajának (Hemiscylliidae spp.) kivételével”

Tehát kis hazánkban jelenleg csak állatkert tarthat Cápát! Az azonban eddig nem volt meghatározva pontosan milyen fajokra gondolnak. Szabadonúszó cápát persze ne tartson magánember (kevés otthonban vannak több 10000l-es medencék), de ha valaki egy kis testű talajlakónak képes megteremteni a tökéletes feltételeket (min.1500 l), mért ne tegye?

Sorozatomban szeretném bemutatni őket, először a nyilvános akváriumok, majd az esetleges otthoni tartásuk szemszögéből. Senkit nem sarkalnék tartásukra, nem ez a célom, csak szeretném bemutatni, hogy az sem lehetetlen, valamint néhány esetben mekkora jelentősége lehet egy-egy magántenyésztőnek a fajok védelmében.

Miért fontosak a magántenyésztők, valamint a nyílvános akváriumok munkái?

Jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 10 súlyosan veszélyeztetett, 15 veszélyeztetett, 48 sebezhető cápafaj szerepel a 477-ből, e mennyiség feléről pedig semmit nem tudunk, nincsenek mért adataink. Hasonló a helyzet a rájáknál is. Elsősorban ennek a túlhalászás, és a cápauszony iránti érdeklődés az oka. Nagon fontos tehát, hogy minél többet tudjunk meg ezekről a fajokról, és ismereteinket felhasználva sikerüljön szaporulatokat kialakítani, majd akár visszatelepíteni őket szép lassan eredeti élőhelyükre.

Ezt több módon érhetjük el. In situ és ex situ megőrzéssel, azaz első esetben megpróbálhatjuk az állatokat saját élőhelyükön megóvni, valamint minél több információt szerezni róluk, a második esetben, mivel természetes élőhelye nem feltétlen alkalmas megőrzésre, így mesterséges körülmények közt próbálunk tenni a faj védelméért.

Mára több törzskönyves, tenyészprogramos cápa és rája van, akiket nagy sikerrel tenyésztenek és tartanak szerte a világban, de elsősorban az Egyesült Államokban.

Természetes helyükön már nehezebb a helyzet, hiszen az állatok folyamatosan vándorolnak. Természetesen bizonyos esetekben ezt a problémát is sikerült áthidalni, sőt saját szemünkkel is megnézhetjük egy-egy állat útvonalát. Az Ocearch nevű nonprofit szervezet, a Caterpillar-ral (CAT), Yamaha-val és még jó néhány céggel karöltve létrehozott egy olyan rendszert, ami keretein belül folyamatosan látják el az állatokat nyomkövetőkkel, amik alapján azonosíthatók, követhetők, megfigyelhetők. Akár egy telefon vagy számítógép segítségével magunk is megnézhetjük őket. Van egy cápamán ismerősöm Floridában, aki kapott egy értesítést, hogy az egyik nőstény fehér cápa a házától nem messze úszik el. Valóban látta is messziről az állatot, majd másnap kihajóztak, hogy felmérjék minden rendbe van e vele, és frissítsék az adatait.

http://www.ocearch.com

Az Ausztrál partoknál az állatok nyomkövetői Tweetter üzeneteket küldenek ha azok túl közel merészkednek a parthoz, így tudni lehet hol nem érdemes vízbe menni.

Ilyen és ehhez hasonló módszerekkel is rengeteget megtudhatunk az állatok szaporodási, táplálkozási és egyéb életviteli szokásairól.

Cápák, ráják fogságban

Az embert mindig is vonzotta a felszín alatt elterülő világ. A nyílvános akváriumok története is lassan több, mint 150 éves múltra tekint vissza. Az első akvárium 1853 májusában nyitotta meg kapuit a Londoni állatkertben. Ezt követően a hatalmas sikerre való tekintettel gomba módjára kezdtek elterjedni a világ számos pontján, elsősorban Amerikában és Európában. A mai napig kiemelkedő szakmai eredményeket sorakoztatnak fel az európai első akváriumok Hamburgban, Berlinben, Brightonban és Amsterdamban például. Közülük kerültek ki az elsők, akik már az 1800-as éve végén bemutattak cápákat és rájákat falaik között.

A legtöbb régi alvárium a mai napig üzemel. Természetesen ez meg is nehezíti munkájukat a frissen nyíló, új építésű modern intézményekkel szemben, hiszen legtöbbször adott az épületük (ami általában műemlék) és minden más feltételük, szoros keretek közé vannak szorítva.

Velük ellentétben a modern akváriumoknak hatalmas a szabadsága, és az évtizedek tapasztalatai és a technika fejlődése által olyan víztömögeket képesek falak közé szorítani, amiket el se tudunk képzelni. Ilyen például a 2005-ben nyílt 24 millió literes (Ocean Voyager, világ második legnagyobb betekintő üvege 7×18,6×0,6 méteres, 185 tonnás) Goergia Aquarium nagy cápás medencéje ahol a világon elsők között mutattak be fogságban cetcápákat. Természetesen ilyenkor nem csak a halakra gondolhatunk, hiszem bizonyos tengeri emlősök medencéi is a több millió litert számlálnak. Tavaly jelentették be például Sea Worldbe, hogy orkáik új előhelyet fognak kapni az összes parkba, ami majdnem 38 millió liter vizet fog jelenteni parkonként (~6070 négyzetméter vízfelület, ~15,25 méter vízoszlop)!

Conept design of a residential shark aquarium.

http://isshamaqua.com/concepts.html


Georgia Aquarium, Ocean Voyager betekintő ablak

http://www.dailymail.co.uk / Plans: This is an artist’s rendering of the Blue World Project, the proposed orca

Egy ilyen rendszer megtervezése nagy körültekintést igényel, mindenkinek legtöbbször, a méretek kapcsán azonnal a technika jut eszébe először, holott egy sokkal alapvetőbb dologgal kell kezdeni. Ki kell nagyjából találni, milyen állatok tartása lenne a cél a meghatározott méretünkön. Majd jön a kutatómunka. Melyik állatnak milyen víztérre van szüksége, milyen az úszásmintázata, szokásai. Ez nagyban meghatározza medencénk kialakítását, a belső dekorációk elhelyezését és a betekintő felületek megtervezését. Mindkét állatcsoportban beszélhetünk bentikus (talajlakó) és pelágikus (szabadonúszó) fajokról, utóbbit tovább bonthatjuk (nyílt) óceáni és semi-pelágikus (semi= fél) egységekre. Természetesen ez így egy csöppet leegyszerűsített megfogalmazás, de a vízközeg és az aljzat felosztásáról külön oldalakat lehetne írni. Vannak akik folyamatosan a talajon és talaj közelben mozognak és pihennek, vannak akik időszakosan teszik mindezt és kiúsznak a nyíltvizekre illetve a magasabb vízközegekbe, és vannak akik a “nagyvízben” töltik minden idejüket.

Ezt kell nekünk is szemmel tartanunk a tervezésnél. Például ha talajlakó rájákat akarunk a medencébe, nem pakoljuk tele a talajt műsziklákkal és egyéb tereptárgyakkal, hanem hagyunk nekik kiúszó tereket és lapos homokos területeket ahol eláshatják és biztonságba érezhetik magukat. Logikusan ha van egy ilyen területünk, ahol feltehetőleg az állatok pihenni fognak tehetek betekintőt elé. Egy másik példát említve a folyamatosan úszó fajoknál, ha telerakjuk a vízközeget akadályokkal, nem megfelelő útvonalat biztosítunk nekik, azon kívül, hogy rövid úton megbolondulnak, feszülté válnak, gerinc és egyéb egészségügyi problémák léphetnek fel náluk.

Természetesen a fajok együtt tarthatósága sem elhanyagolható szempont. Vannak agresszív vadászó, náluk kisebb vagy csontos halakkal szemben agresszív és békés fajok. Sok függ persze az ivartól és az egyedi természettől is, de az alapállomány kiválasztásánál érdemes tekintettel lenni a szakirodalom által meghatározott kategóriákra. A méret se mindig minden, hisz vannak nagyobb testű fajok, akik békésen képesek együttélni társaikkal és vannak olyanok, mint például a szőnyegcápák, akik előszeretettel fogyasztanak el bárkit aki a szájuk elé téved.

Néhány gyakori akváriumi cápafaj

Pelágikusok:

Fekete foltú szirtcápa (Carcharinus melanopterus)

Homokpadi cápa (Carcharinus plumbeus)

Homoki tigris cápa (Carcharias taurus)

Pöttyös sasrája (Aetobatus narinari) – a szakemberek genetikai vizsgálatra készülnek a pontos fajmeghatározás okán)

Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini)

Ománi tehénorrú rája (Rhinoptera jayakari)

Talaj, fél-talajlakók:

Korallszirti macskacápa (Atelomycterus marmoratus)

Barnasávos bambuszcápa (Chiloscyllium punctatum)

Szőnyegcápák – Wobbegong

Dajkacápa (Gynglimostoma cirratum)

Zebracápa (Stegastoma fasciatum)

Közönséges tüskésrája (Dasyatis pastinaca)

Taeniura meyeni

Leopárd ostorfarkú rája (Himantura uarnak)

Atlanti gitárrája (Rhinobatos productus)

Ismerjük a szabályokat, képzeletben felhúztuk a medence falait, és megálmodtunk bele állatokat. A következőkben megismerkedünk majd tartásuk további feltételeivel, és azzal, hogy is dolgozhatunk velük anélkül, hogy végtagjaink bánnák, mert amelyik cápa a tenyeredből eszik, előbb utóbb a lábadból is fog! :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.