Az akváriumokban és a kereskedésekben ritkábban megjelenik egy-egy érdekes faj is, melyek tartása azonban tartogat nehézségeket. Ide tartoznak a Harlequin garnélák is. Alapvetően két fajukat ismerjük. (Vagy mégis egy faj? Tudományos vita van róla, hogy egy-vagy két fajról van-e szó) A nyugati és a keleti harlequin garnélákat.

Tudományos név:

• Hymenocera elegans Heller, 1861
• Hymenocera picta Dana, 1852

Magyar név:

• nyugati harlequin garnéla
• keleti harlequin garnéla

Synonim tudományos nevek:

• Hymenocera elegans Heller, 1861 (szinonima)
• Hymenocera elegans Heller, 1862
• Hymenocera latreillii Sharp, 1893

Idegen nyelvi nevei:

• Westliche Harlekingarnele
• Östliche Harlekingarnele

Származási hely: Hawaii, Kelet-Afrika, Vörös –tenger, Indo-Pacific térség.
Francia Polinézia, Madagaszkár, Mayotte, Új-Kaledónia, Vörös-tenger, Seychelle-szigetek, Wallis és Futuna, Közép-Csendes-Óceán
Tarthatóság: Könnyen tartható, de táplálékspecialista
Korallos medencében tartható: igen, de a táplálékspecialista mivoltát figyelembe kell venni
Mérete: 3- 3,5 cm
Táplálkozása: Táplálékspecialista, tengeri csillagok, tüskésbőrűek
Viselkedése: Lakótársaival jól megfér, más garnélákat nem piszkál, párban tartható
Ajánlott akvárium méret: 50 litertől felfelé

Általános leírás:

A két faj rendkívül hasonló, egyszerű akvarista nem is nagyon tudja megkülönböztetni őket. Tudományos vita is van, hogy egy vagy két fajról van e szó. A legutolsó vélemény szerint inkább egy fajról beszélhetünk.

A garnélánk testfelépítése igen érdekes. A potrohi része olyan, mintha púpos lenne. A közepe tájékán egy erős hajlat látható, amit fokoz egy ezen a részen speciálisan kialakult páncél szelvény. A képeken elég jól látható. A másik érdekes formája a fejtori rész elülső fele, ami olyan, mintha egy késsel egyenesre metszették volna, és ebből az egyenes lapból nőnének ki a szemek, a szájszerv és a tapogatók. Az ollói viszonylag kicsik és gyengének tűnnek, azonban látszatra nagy ollókkal rendelkezik. Ez azért van, mert az egész testet, így az ollókat is lebenyek vesznek körbe. Lebenyes az ollója, a tapogatói, a potroh alatti részek. A színe porcelánfehér, esetleg enyhe rózsaszínes árnyalattal. A testet rózsaszínes barnás foltok tarkítják, melyeket kisebb nagyobb szélességben kék gyűrűk határolnak. A lábaik szintén kékes vagy barnás rózsaszín mintásak.

A hímek és a nőstények között színbeli különbség nincs, viszont méretbeli igen. A hímek jóval kisebbek a nőstényeknél.

A frissen érkező példányoknál több esetben hiányzik egy-egy olló. Ez egy-két vedlés alatt visszanő.

Az egyik pár lábuk a táplálkozás szolgálatába állt, és hegyes tűszerű végződésű, ami kiválóan alkalmas a táplálékul szolgáló csillagok boncolásához.
A mozgásuk jellegzetes. Az ollóikkal körkörös mozdulatokat végeznek, kicsit dülöngélve mozognak.

Amikor hozzám kerültek, mindjárt az jutott eszembe, hogy már láttam ilyet, aminek álcázzák magukat. Ez biztos, hogy egy mimikri. Aztán rájöttem, mire hasonlítanak ilyenkor. Egy alkalommal volt szerencsém élőben látni kékgyűrűs polipot. Na, pont az nézett így ki, még hasonlóan mozgott is, amikor valami felbosszantotta. Úgyhogy azóta fix meggyőződésem, hogy ezek az állatok ezt próbálják meg utánozni a ragadózók elriasztása végett. Ha a teljes álcát összerakják, még a polip szemei is kivehetőek. Talán néhány kép elég meggyőző lehet, bár inkább ezt látni kell.

Állataink már kisebb akváriumban is jól elvannak, ha az élelmet tudjuk biztosítani számukra. 1,024-1,027 fajsúlyú és 22-28 Celsius fokos vizet kedvelik. Nitrátra tapasztalatom szerint kevésbé, míg a víz jódtartalmára fokozottan érzékeny. A vedléshez a többi garnélához hasonlóan szüksége van jódra.

Az állatok párban élnek. A párok egymás gondját viselik. Simogatják egymást, etetik egymást. Valamint közösen vadásznak is. Az akváriumot bejárják a táplálék után, és ha találnak egy csillagot azt mérettől függően vagy egyedül vagy közösen vadásszák le. Igen érdekes megfigyelni ezt a folyamatot is. A párok 10-20 cm távolabb nem távolodnak el egymástól, de inkább 10 cm belül maradnak.
Tartásuk nagy nehézsége a táplálékkal való ellátásuk. Alapvetően tengeri csillagokat esznek. A természetben a Linkia fajokat fogyasztják leginkább. A csillag mérete nem nagyon számít nekik. A kaja az kaja, max tovább tart. Akváriumban megeszik az apró fehér túlszaporodó tengeri csillagokat is. Általában ezek megfékezésére szokták megvásárolni őket. Azonban viszonylag hamar kiirtják ezeket a csillagokat, vagy legalábbis olyan szinten visszaszorítják a számukat, hogy már nem jut elég táplálék neki, így, ha nem etetjük, éhen pusztulnak. Meg lehet próbálni a csillagokból még időben egy kis tenyészetet létesíteni, vagy kénytelenek vagyunk vásárolni csillagot számukra, ami nem olcsó mulatság. Esetleg akvarista társak segítségével tudjuk ellátni ezekkel a kis csillagokkal őket. El kell azonban mondani, hogy több egyed nem kizárólag csillagot eszik, hanem megfigyelték, hogy más tüskésbőrűt is megtámadnak. Ez lett az én sünim vége is. Elsősorban tengeri sün kerülhet még az étlapra. A sünnek először az ambulakrális lábacskáit eszik le, majd az így mozgásképtelen sünt lassan élve felfalják, széttépkedik. A nagyobb csillagokat is napokig eszik, folyamatosan élve széttépik a kis tűszerű tépő lábacskáikkal. Akinek nincs gyomra ezt végignézni, mert sajnálja a csillagot eszébe se jusson ilyen garnélát tartani.

 

A fentiek figyelembe vételével ki-ki maga döntse el, hogy szeretne e ilyen állatot tartani. Magyarországon beszerezhető, néha van is a boltokban, de kérésre hozatnak is.

Én a magam részéről örültem, hogy hosszabb ideig tarthattam ezeket a garnélákat.

Felhasznált irodalom:

• http://archiv.korallenriff.de/05_harlekingarnelen.html
• http://www.meerwasser-lexikon.de/tiere/860_Hymenocera_picta.htm
• http://www.meerwasser-lexikon.de/tiere/861_Hymenocera_elegans.htm#kommentar
• http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=210555
• http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=586910