Engedjetek meg nekem itt most egy kis tudományos névvel kapcsolatos magyarázatot. Nagyon sok általunk tartott állatnak nincs is magyar neve, vagy éppen többféle is van használatban. Mivel tehát sok tengeri állat csak így beazonosítható, ezért gyakran találkozunk vele, de vajon tudjuk-e, hogyan kell értelmezni? A biológusok, vagy azok, akik tanultak ilyesmit nyilván igen, de nagyon sok olyan kolléga van közöttünk, aki nem biztos, hogy tudja mit is lát.

Mindazokat az élőlényeket, egyedeket melyek azonos származást mutatnak, testfelépítésükben, örökletes tulajdonságaikban megegyeznek egymással, és egy szaporodási közösségben folytonosan szaporodnak egymással egy fajhoz tartozónak mondjuk. A faj tudományos megnevezése a species.

A faj latin nevét először Ray angol kutató használta 1686-ban. Majd Linné svéd természettudós fejlesztette tovább és vezette le a faj fogalmát logikai alapon 1758-ban megjelent művében a „Systema Naturae”-ban.

A faj fogalma egyébként rendkívül összetett, de a mi szempontunkból elég, ha az alapokkal most megismerkedünk.

Az élőlények rendszerezése során a fajokon felül nagyobb és kisebb rendszertani kategóriákat, besorolásokat is kifejlesztettek az idők folyamán.

Faj feletti kategóriák:

1. Ország – regnum
2. Törzs – phylum
3. Osztály – classis
4. Rend – ordo
5. Család – familia
6. Nem – genus
7. Faj – species

Faj alatti kategóriák:

1. Alfaj – subspecies
2. Változat – varietas
3. Eltérés – abberatio

Bár a tengeri akvarisztikában nem jelentős (talán a bohóchalak esetében lehet lassan erről beszélni) de mégis meg kell említeni a fajta fogalmát. A köznyelvben a faj és fajta fogalmát gyakran felcserélik, össze vissza használják. Szóval a fajta (cultivar) fogalmával jelöljük a termesztett és tenyésztett egyedek olyan összességét, amelyek valamilyen szempontból fontos alaktani és élettani jellegeikben határozottan megkülönböztethetőek, és amelyek ezen megkülönböztető jellegüket ivaros vagy ivartalan szaporodás során is megtartják.

Az Állatok országa a Wikipedia szerint ilyen arányokkal írható le:

Nézzünk egy példát. A további magyarázatot már a példán keresztül szeretném megadni. Példánkban a tisztogatóhal tudományos nevét fogjuk először megvizsgálni:

A tisztogatóhal tudományos besorolása:

1. Ország – regnum: Animalia (állatok)
2. Törzs – phylum: Chordata (gerinc húrosok)
3. Osztály – classis: Actinopterygii (csontos vagy vérteshalak)
4. Rend – ordo: Perciformes (sügér alakúak)
5. Család – familia: Labridae (ajakoshal félék)
6. Nem – genus: Labroides (tisztogatóhalak)
7. Faj – species: Labroides dimidiatus (tisztogatóhal)
8. Faj alatti kategóriák: jelen esetben nincsenek.

Tehát a tisztogatóhal tudományos neve végül is:

Labroides dimidiatus (Cuvier & Valenciennes, 1839)

Szándékosan használtam a teljes tudományos név formát. Az esetek nagyobb részében csak az első két szót használjuk a meghatározásra. Ha egy fajnak alfaja is van, akkor egy további szó kerül a sorba a második után.

Szóval az első szó „Labroides” általában egy kisebb nagyobb csoportot jelöl (genus – nem – nemzetség), míg a második szó „dimidiatus” magára a fajra utal. Itt szokott vége lenni általában a névnek. Viszont több esetben folytatódik a faj leírójának nevével és a faj leírásának évével. Az első szót (genus-nem) nagybetűvel írjuk, míg a második szót (faji név) általában kicsivel. Kivételt képez ez alól, ha a faji név személynévből eredeztethető, mert ilyenkor ez is nagybetűvel írandó.

A tudományos név egyedi azt csak egyszer használjuk egy fajra. Ugyanakkor van olyan, hogy egy fajt többen többször is leírták, sőt sokszor előfordult, hogy a tengeri fajoknál a fiatal egyedeket azok eltérő színe, mintázata vagy testfelépítése folytán külön fajként is leírták. Ezeket szinonim neveknek hívjuk. Ha több tudományos neve is van egy állatnak, akkor a prioritás elve érvényesül, azaz mindig a legrégibb név az érvényes.

Itt kell most megemlítenünk a magyar fajnév képzést, fajnév használatot. Először mindig a fajnevet használjuk és csak utána a nemzetségnevet. pl. közönséges tisztogatóhal, kis tisztogatóhal, sárga tisztogatóhal stb. A magyar nyelvben az állatok nevét mindig kisbetűvel írjuk.

A tudományos nevet gyakorta hívjuk latin névnek. Érdekességképpen tudnunk kell, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a szavak a latinból származnak. Sokszor görög szavak, akár különleges idegen nyelvi kifejezések és személynevek is bekerülnek a tudományos nevek szavai közé. Sőt előfordul, hogy valamilyen hangutánzó szó a tudományos név második tagja a fajinév.

A szakirodalomban, vagy éppen egy-egy vásárláskor, keresgéléskor a neten gyakorta találkozhatunk olyan tudományos névvel, hogy „Xxxxx sp.”. Nos ilyenkor arról van szó, hogy az író vagy nem egy konkrét fajra kíván utalni, hanem egy nagyobb csoportra, vagy pusztán fajszinten nem beazonosítható az egyed, ezért csak a nemzetség nevet használjuk. Az sp. a species szó rövidítése.

Egy példa erre, talán így érthetőbb:

Ha ezt látom, hogy „Acropora sp.”, akkor pusztán annyi információt kapok, hogy „valamilyen Acropora faj”.

Ezzel igen gyakran találkozunk. Így pl a kereskedő nem tud nagyot hibázni a faj meghatározása során.

Remélem kicsit könnyebbé tettem ezzel a szösszenetemmel az állatok nevének megismerését és értelmezését többek számára is.

Felhasznált irodalom:

https://en.wikipedia.org/wiki/Animal
dr. Fábián Gyula, dr. Molnár Gyula, dr. Nagy Emil, dr. Széky Pál: Állattan (Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1977)