Tudományos név: Labroides dimidiatus (Cuvier & Valenciennes, 1839)

Magyar név: tisztogatóhal, kis tisztogatóhal

Synonim tudományos nevek:

• Labrus latovittatus Rüppel, 1835
• Cossyphus dimidiatus Cuvier & Valenciennes, 1839
• Labroides paradiseus Bleeker, 1862
• Labroides bicincta Saville-Kent, 1893
• Labroides caeruleo-lineatus Fowler, 1945 (juvenil)

Idegen nyelvi nevei:

• Putzerlippfisch, Putzerfisch (német)
• Cleaner Wrasse, Bluestreak cleaner wrasse (angol)
• Gewone Poetsvis (holland)

Származási hely: Vörös-tenger, India- és Csendes-óceán, Ausztrália

Tarthatóság: nehezen tartható, táplálék specialista

Korallos medencében tartható: igen, de lásd majd a szöveget

Mérete: 8-14 cm között általában 10-12 cm-re nő meg

Táplálkozása: alapvetően táplálék specialista

Viselkedése: társas medencében más fajokkal szemben nem agresszív,

Ajánlott akvárium méret: 120-200 liternél nagyobb

Általános leírás:

Nincs még egy megosztóbb faj, mint a tisztogatóhal a tartással kapcsolatban. Sokan javasolják a tartását és legalább ugyanolyan sokan nem, vagy egyenesen elítélik. Mint mindenben én ebben is inkább középen állnék. Ha valaki tudja és akarja számára biztosítani a feltételeket, akkor a tartása lehetséges.

Halunk testalakja az ajakoshalakra jellemző nyújtott test. Testén egy hosszanti fekete csík fut végig, mely egészen a farokba benyúlik. Testének hátsó fele, kétharmada kék színben tündököl. Hasa és háta világos barna, drappos színezetű.

A szakirodalomban azt olvashatjuk, hogy nincs ivari dimorfizmus a hím és női egyedek között, azok azonosak. Nos, én ezt nem állítanám. Tapasztalatom szerint (1992 óta tartok tisztogató halat) viszont van. A nőstények (ikrások) feje teteje és egy kicsit a hát első része alapból citromsárgás színű. Ikrázáskor ez szinte világító sárga lesz egy sötétebb keresztcsíkkal. A hím (tejes) nem rendelkezik ezzel a sárga színnel. Lásd a fentebbi bal oldali képet.

A természetben a korallszirteken 1-40 m mély vízben él. Jellemzően általában 30 m mélységig megtalálható. A természetes élőhelyén a víz hőfoka 24-28 Celsius fok között mozog. A víz sűrűsége 1.020-1025, de az én példányaim az 1.027-es sűrűségű vízben is jól érzik magukat.

A tisztogatóhal érzékeny a víz minőségére. A nitrites vizet egyáltalán nem tűri, és a frissen készített tengervízzel is problémái vannak. A beállt akvárium vizét szereti. A nitrátra annyira érzékeny, amennyire a legkényesebb lágykorallok.

A tartása során arra nagyon kell figyelni, hogy a vízből könnyen kiugranak. Az elhullás jelentős része ebből is adódik. Egyébként a jól beszokott tisztogató 8-10 évig él tapasztalatom szerint akváriumi körülmények között. (már, ha előbb nem ugrik ki)

A tisztogatóhal tartás legnagyobb ellenzői azt mondják, hogy a tisztogatóhal nem tanul meg enni, táplálékspecialista, ezért nem való akváriumba. Nos, a tapasztalataim egy kicsit mást mutatnak ezen a téren. A tisztogatás soha nem kizárólagos táplálék szerzés ezeknél a halacskáknál. Egy jól beállt, sok apró lénytől hemzsegő idősebb akváriumban ezeket a lényeket is szívesen eszik. A fagyi kaját viszont valóban nem szeretik igazán. Ahhoz, hogy abból egyenek, hosszabb időnek kell eltelni. Azonban nálam a lemezes tápokat viszonylag hamar (1 max 2 nap) minden esetben elkezdték enni. Amit a többi hal eszik, azt ők is kipróbálják tapasztalataim szerint. A tisztogatásról viszont nem mondanak soha le.

Többször olvasom, hogy a halakat zavarják a tisztogatással. A tapasztalataim ezen a téren is mást mutatnak. A halak pontosan tudják, hogy hogyan hívják magukhoz a tisztogatókat, mint ahogy azt is, hogy hogyan tartsák maguktól távol. A testtartásukkal pontosan jelzik a tisztogató felé az éppen aktuális igényüket. Mivel az akváriumomban van tisztogató garnéla is, így azt is látom, hogy a halak sokszor az igényüknek megfelelően választanak tisztogatót. Néha frászt kapok, amikor a C. bispinosa szájában kotorászik a tisztogató garnéla. Először azt hittem, hogy a hal elpusztult, de aztán kiderült, hogy csak „fogat mosat”.

A tisztogatók egy idő után „megszelidülnek”. Ha az ember benyúl az akváriumba, akkor jönnek tisztogatni. Jó nagyokat tudnak „csípni”.

A tisztogatóhalas akváriumban reggelente gyakran látható egy nyálkás valami (mint valami döglött medúza) úszkálása a vízben. Nem kell megijedni, ez a tisztogatóhal hálóruhája. A tisztogatóhalak az éjszakát üregekben töltik. Ezért fontos számukra, hogy az akváriumukban, a sziklákon, sziklákban legyenek olyan kisebb méretű üregek, amikben éjszakai álomra hajthatják a fejüket. Itt van a tartásuknak is egy kis „trükkje”. Szükséges nekik az alváshoz az üreg, amit meg kell találniuk. Ha hirtelen lesz sötét az akváriumban, akkor nincs idejük az üreget megtalálni és bevackolni magukat. Jó, ha a világítás csak fokozatosan kapcsol le, így időben el tudnak bújni. Ha hirtelen kapcsol le a villany, és különösen az első napokban, még nincs megszokott ürege, nagyon megijednek. Ilyenkor a leggyakoribb a kiugrás. Ha megtalálták az üregüket, ahhoz ragaszkodni fognak. Minden este oda húzódnak vissza. Egy idő után megtanulják, hogy a lámpa mikor kapcsol le és már az előtt elvonulnak szunyókálni. Reggel aztán felkelés után (nálam ez úgy negyed és fél óra szokott lenni) visszamennek az üreghez és kipucolják azt. A pucolás azt jelenti, hogy kirángatják az előző éjszakai nyálkaburkot. Ezt lehet néha a vízben látni. A tisztogatóhalak megfigyeléseim szerint a papagájhalakhoz hasonlóan nyálkaburokban alszanak.

A szakirodalomban a tisztogatóhalakból egy akváriumban egyet javasolnak tartani. A saját tapasztalatom szintén más ebben a kérdésben. A viselkedésük szerintem igazából akkor jön elő leginkább, ha párban tartjuk őket. Nagyon érdekes a társas viselkedésük. Reggelente mindig köszöntik egymást, mivel nem egymás mellett alszanak. Ha sikerül egy párt találni, akkor előfordul, hogy ikrázni kezdenek. Nálam az ikrázás naponta kétnaponta ismétlődött. Egy hosszabb tánc vezeti be a folyamatot. Közben a halakon „áltisztogatást” is végeznek, mely a tánc része. A „csúcsponton” egymáshoz simulnak, egymásra tekergőznek, és egy gyors iramodással elindulnak a víz színe felé. Az ikrát itt bocsájtják ki magukból. A többi hal pedig rohan kajálni. Az ikrázást mindig szürkületkor ejtik meg. Ez ugye nálam úgy jön létre, hogy a fő világítás lekapcsol. Így csökken a fény. Ez az a körülmény mely kiváltja a folyamatot. Maga az ikrázás 18-20 percig vagy tovább is eltart. A ciklusok 7-8 percesek.

És hogy ne csak beszéljek róla, íme egy videó a dologról.

Felhasznált irodalom:

• Frank de Graaf: Tropische Zierfische im Meerwasser aquarium
• http://www.fishbase.org/summary/Labroides-dimidiatus.html
• https://en.wikipedia.org/wiki/Bluestreak_cleaner_wrasse
• http://www.meerwasser-lexikon.de/tiere/197_Labroides_dimidiatus.htm
• http://www.liveaquaria.com/product/prod_display.cfm?c=15+1378+309&pcatid=309