Több polipokkal kapcsolatos cikkben és videóban találkoztam már azzal a felvetéssel, hogy a kutyáinkra, majmokra se használjuk az intelligens kifejezést, mert az kifejezetten az emberi fajra jellemző tulajdonság. Mégis… minden polipokkal foglalkozó szakember igenis állítja, hogy ezek a puhatestűek bizony azok. Az egyik definíció szerint: „Az intelligencia komplex képesség, ami a problémamegoldásra irányul. Ide tartozik például az összefüggések átlátása, az emlékezőképesség, a gondolkodás gyorsasága.” Nos…ezek az állatok képesek problémamegoldásra, emlékeznek, tanulnak, és pillanatok alatt képesek helyzeteket átlátni. Érdemes jobban megismerni őket. Olyan akváriumi állatunk lehet, amivel játszhatunk, személyes kapcsolatot létesíthetünk, várhat minket mikor hazaérünk és sok mosolyt csalhat arcunkra egy-egy megnyilvánulásával.

Rendszertan

A puhatestűek legfejlettebb csoportja, és egyetlen olyan osztálya, mely csak tengerekben él. Nevük eredetét nem nehéz megfejteni, hiszen ha ránézünk, láthatjuk, hogy egy fejből és lábakból vagy karokból állnak. Fontos, hogy szám szerint hányból, mivel általuk tudjuk rendszerezni őket. Legkevesebb karja a nyolckarúaknak, azaz polipoknak van (bár állítólag találtak hat, hétkarúakat is!). A tintahalaknak és kalmároknak tíz, az élő kövületnek számító nautiluszoknak (csigaházas polipok) akár 70-80 karjuk is lehet.

Rendkívüli változatosság jellemzi őket. Csak néhány példa a sokból:

Élőhely

Ahogy említettem a polipok csak a tengerekben élnek, azon belül szinte az összesben előfordulnak. A parti szakasztól egészen a mélyebb vizekig. Vannak fajok, amik kifejezetten a sekélyebb vizeket preferálják, sőt néha attól se rettennek meg, hogy kimásszanak onnan, de vannak akik a hideg és sötét vizeket lakják. Ezáltal szétválaszthatjuk, hogy vannak trópusi és hidegebb vizekben élő polipok. Ez tartásuk szempontjából igen lényeges lesz. Vízközegen belül is eltérő lehet mozgásterük. Vannak akik a talajlakó, talaj közeli létre rendezkedtek be és vannak pelágikus fajok, mint például a kalmárok.

Általános megjelenés, életmód

Felépítésüket tekintve semmi merevítő váz nincs a testükben, egyetlen kemény részük a keratinból felépülő csőr, mely a lábai tövénél védetten helyezkedik el. Belső szervei a fejként szolgáló “zsákban” találhatók.

Karjain végig két sorban tapadókorongok ülnek, melyekkel nagyon erősen tud fogni és kapaszkodni. Ezek tele vannak receptorokkal, ami egyben érzékszervé is teszi a korongokat. Váz híján, gyakorlatilag bárhova beférnek, a legkisebb résbe képesek magukat behajtogatni (ami a csőrüknél nagyobb), vagy épp a táplálékot kivadászni onnan. Komplett tanulmányok szólnak a mozgáskultúrájukról. Kúsznak, másznak, sétálnak (!), úsznak.

…és igen…gyalogolnak:

Ha táplálékról van szó, bárhova bemásznak:

A legjellegzetesebb “szuperképességük” a rejtőzködésük. A mimikri mesterei, szinte összes típusát képesek felvonultatni. Hogy hogyan…? Speciális pigmentsejtjei, az úgynevezett kromatoforák segítségével, melyeket izmai összehúzásával, és elernyedésével képes szabályozni. Ez azt eredményezi, hogy a másodperc töredéke alatt képes színét és mintázatát megváltoztatni. Még ezt is képes fokozni azzal, hogy bőre textúráját is képes cifrázni…egy “kopasz” felületből, pillanatok alatt cafrangos algafrizurát varázsol magának.

És még mindig nincs vége… A kilencvenes évek elején felfedeztek az Indonéz partoknál egy új fajt, ami nem csak külsőt képes utánozni, hanem más állatok viselkedését is! Elsősorban olyanokét, melyek például mérgezőek, mint a tűzhal vagy tengeri kígyó és esze ágába nincs senkinek megtámadni. Ez az úgynevezett Mertens- féle mimikri.

Rettentően mókás volt, mikor életem első (nem nagy) polipjával szembetalálkoztam és közelharcot vívtunk. Úgy döntött neki sokkal jobb a szoktató vödörben, mint az új helyén. Tette mind ezt úgy, hogy teljesen besötétült és szó szerint “puffogva” átvonult a vödör másik oldalára, ahol ismét kifeszítette magát, rátapadt a falra, és kezdődött minden elölről… Egyik ilyen puffogása eredménye pedig egy hatalmas, talán 2 centi átmérőjű tintafelhő lett. Ez a tinta egy mirigyben termelődik, melyet akkor használ, ha például megijesztik. Maga mögé fúj egy adagot, ami felhőszerűen lebeg a vízben és mire az aktuális páciens átlát rajta, vagy magához tér a meglepetésből, polipunk már hetedhét határon túl van, vagy épp csak két méterrel odébb telepedett le és éppen egy követ, vagy algacsomót utánoz.

Látásuk nagyon fejlett és bármilyen meglepő, sok mindenben hasonlít a mienkre. Pupillájuk, legyenek bármily testhelyzetben mindig vízszintes. Ami számomra a legmeglepőbb volt mikor először láttam, hogy alvás közben… becsukják a szemüket, és békésen pöfékelnek.

Táplálkozás

Aktív ragadozók. Táplálékukat kisebb-nagyobb rákok, kagylók, csigák, halak teszik ki, tehát igazából bármit megesznek és időnként egész extrém helyzetekbe képesek keveredni. Van, illetve már nincs olyan cápa aki erről mesélhetne, ugyanis egy Csendes-óceáni óriáspolip (későbbiekben GPO-Giant Pacific Octopus) elfogyasztotta.

Lábaik között ejtőernyő szerű “úszóhártyák” vannak. Mikor rávetik magukat az áldozatukra, egy búrát képeznek köré, mellyel leszorítják, majd erős csőrükkel a kemény páncélt is feltörik. Nyáluk neurotoxint, úgynevezett cephalotoxint és emésztőenzimeket tartalmaz, melyek segítik őket táplálékuk lebénításában és gyakorlatilag kioldja a páncéljából például a rákot, így képesek kiszívni annak húsát. Ennek a méregnek az erőssége függ természetesen a fajtól és az állat méretétől.

Ha akvarista szemmel nézzük őket, rettenetesen koszolós jószágok. Elképesztő mocskot képesek az akváriumba csinálni, de erről majd később. A természetben igyekeznek odafigyelni környezetük és saját maguk tisztaságára! Magam is megfigyeltem, hogy – kis polipom- minden evés, játék után alaposan megmosakodott, ahogy azt a videón is teszi egy kollégája.

Rend a lelke mindennek…:D

Szaporodás, életciklus

Fejlábúék szerelmi élete nem éppen nevezhető vidámnak. Először azonban nézzük meg, hogy egyáltalán honnan tudni fiú-e vagy lány a nyolckarúnk, mert bizony, megkülönböztethetők. Mi kell hozzá? Jó szem és türelem és esetleg egy kis logika. Ugyanis azt a legegyszerűbb megfigyelni, hogy hím e. Ha semmi jel nem utal rá akkor életbe lép a logikánk:). Szegényekkel kiszúrt a természet, ugyanis úgy teremtette meg őket, hogy a jobb 3- as lábuk vége módosult. Igen, igen, nekik is van elejük meg végük. Nehéz megfogalmazni, de mondjuk, amerre a szemük áll, arra van az előre és onnan számoljuk jobbra, illetve balra a lábakat. Szóval lábuk úgynevezett ligulává alakult, ami csatlakozik a spermazsákhoz és ez maga a párzó szerve. Ezen a részen a tapadókorongok is hiányoznak.

Ha már épp nagyon megörülnénk, hogy gyerekjáték ezt megnézni, el kell keserítselek titeket: nagyon meg kell feledkezzen magáról a polipunk, hogy ténylegesen megfigyelhessük. Ez azért van, mert annyira óvja, hogy feltekerve hordja. És ismét vegyük elő a logikánkat, ha ilyen viselkedést tapasztalunk, feltételezhetjük, hogy hímmel van dolgunk.

Magányos állatok. Szaporodási időszakra állnak csak össze. A leglátványosabb násztáncot, véleményem szerint a tintahalak produkálják a hölgyek meghódítására.

És most…jöjjön egy kis felnőtt film…(18+)

A hímek a szaporodás után nem sokkal elpusztulnak, a nőstények miután lerakják a tojásaikat a bohóchalakhoz hasonlóan tisztogatják, legyezgetik, védik őket, fajtól és vízhőmérséklettől függően pár hónaptól akár 10-12 hónapig is. Ez alatt az anyaállat táplálékszerzés céljából se hagyja ott tojásait, majd az inkubációs időszak végeztével, miután kikeltek a poronytok sajnos elpusztul. A kicsik kezdetben planktonikus életmódot folytatnak, szüleik kicsinyített másai, csak sodródnak a nagy vízben. Mikor nagyobbak lesznek, lesüllyednek a talajra és megkezdik életüket, mint Polip.

Egyet tudni kell, ha úgy döntünk, hogy ellenállhatatlan vágyat érzünk egy polip hazavitelére…Nagyon rövid, 1-1,5 év az életciklusuk. A nagytestű GPO-ok 2-től 5 évig is élhetnek.

Friss: Egy mai cikk a Deep Sea Newstól:

Octopus Sex at Hydrothermal Vents

<url=http://korallszirtes-akvarium.hu/kb.php?a=16>A következő részben bemutatom, hogy is kell őket tartani.

Irodalomjegyzék, képek forrása

Norman, Mark: Cephalopods, a world guide. 2000
Giant Pacific Octopus Husbandry Manual BIAZA 2011
http://jeb.biologists.org/content/209/19/3697.full
http://tolweb.org/Octopodidae/20194
http://science.howstuffworks.com/zoology/marine-life/octopus.htm
http://www.tonmo.com
http://www.thecephalopodpage.org/