Itt a nyár. Lassan mindenki indul szabadságra, sokan valamelyik közeli tengerpartot is célba veszik. Sokan közülünk is ellátogatnak egy-egy közeli tengerhez. Sőt még búvárkodnak is. Évről-évre felvetődik ilyenkor mindig az a kérdés, hogy lehet-e hozni ezekről az utazásokról valamilyen élőlényt és ha lehet, akkor milyet, és az megmarad-e a mi akváriumunkban. Gondoltam, hogy egy cikkben megpróbálom összefoglalni e témában meglévő tapasztalataimat még így a szezon elején.

Mivel több fajról nincs saját fényképem, így ebben a cikkben a saját képeken és videókon kívül találkozni fogtok a netről származó fotókkal is. Illetve, ha megengeditek a kollégák fotóiból is be beszúrok egyet-egyet.

Lehet, vagy nem lehet?

A kérdés azt gondolom alapvetően inkább jogi, mint tartástechnológiai. Minden országnak más és más a természetvédelmi szabályozása, valamint az sem mindegy, hogy EU-n belül mozgunk, vagy éppen EU-n kívülről szeretnénk valamilyen élőlényt a határokon át mozgatni. Sőt az sem mindegy, hogy mennyi élőlényt akarunk átvinni egyik országból egy másikba. Ha élőlények fogására begyűjtésére adjuk a fejünket célszerű utána nézni annak az országnak a természetvédelmi szabályozásának, ahol gyűjtögetni szeretnénk. Sok országban rendkívül szigorú a természetvédelmi szabályozás, hamar kerülhetünk kellemetlen helyzetbe, vagy fizethetünk jelentős mértékű bírságot. Jelen cikkben nem kívánom részletezni a különböző országok vonatkozó jogszabályait, mivel egyrészről ezek változhatnak, más részről pedig ezzel is hangsúlyozni szeretném, hogy mindenki a maga felelősségre fog vagy nem fog, hoz vagy nem hoz állatot ezen kirándulásairól. Javaslom, hogy mindenki körültekintően járjon el ebben a témában és, ha lehet nézzen utána, mielőtt valami komolyabb slamasztikába kerülne.

De az ott hideg víz, vagy hogy is van ez?

A közeli tengerek a mérsékelt övi tengerek közé tartoznak. Ezeknek a vízhőmérséklete alapvetően hideg a trópusi tengerek vizének hőmérsékletéhez képest. Az északi tengerek és az óceán vize hidegebbnek tekinthető mint a Földközi-tenger, az Adria part menti vize. Általánosságban elmondható, hogy ezen tengerekben élő állatok un. hidegvízű tengeri akváriumot igényelnek. Itt a víz hőfoka 16-20 fok között alakul. A Földközi-tenger, az Adria part menti sekély öbleiben, a parti tocsogókban, az árapályzónában azonban vannak olyan életterek, ahol ilyenkor nyáron a víz hőfoka eléri sőt meghaladja a 25 C fokot. Az itt élő állatok bizonyos mértékig megszokták, toleránsak a melegebb vízre. Ezeket lehet melegebb vizű, vagy hűtetlen vizű akváriumban tartani. Ezek a fajok általában 2-3 méternél nem találhatóak mélyebben. Az itt élő fajokkal lehet próbálkozni.

A búvárkodás során a hűvösebb vízrétegekben 5-10 méter mélyen vagy mélyebben élő állatok, halak és korallok illetve egyéb élőlények viszont a hűvösebb vízhez vannak szokva. A normális életműködésükhöz az alacsonyabb víz hőfok szükséges. Ezek az élőlények szenvednek a melegebb vízben és általában el is pusztulnak benne. Ezeket csak hűtött vizű akváriumban szabad tartani. Nagyon sok szép faj tartozik ide.

A neten barangolva sok szép hidegvizű akváriumot lehet látni.

http://www.aiam.info/index.php/ecoacquario

Ezen a honlapon sok hasznos információt is találhattok a témáról, a tartható fajokról és a tartástechnológiákról.

http://www.aiam.info/

Mi kell a fogáshoz, hogyan fogjuk meg őket és hogyan tudjuk élve haza is hozni?

A begyűjtéshez érdemes néhány dolgot magunkkal vinni. Mindenképpen célszerű beszerezni legalább egy búvárszemüveget. Mivel a szóba jöhető fajok nagyobb része a sziklás partok mentén található, így jó, ha valamilyen lábbelivel védjük a lábunkat is. A begyűjtéshez jó ha van valamilyen hálónk. Egy sima merítő háló vagy akár egy kis akváriumi halfogó háló is megteszi. A begyűjtés során az állatokat egy kis vödörbe gyűjthetjük, azonban sokáig nem lehetnek a vödörben, illetve néhány faj egymásra nézve veszélyes lehet, ha összezárjuk őket. Így például a csalánozók hamar lecsalánozzák, akár egymást, akár más állatokat, halakat, garnélákat, rákokat.

Tapasztalataim szerint jó, ha az embernek vannak az állatok elkülönítéséhez kisebb szállító edényei. A legjobb a sima egyszerű nylon zacskó. Persze figyelni kell, hogy ne lukadjon ki.

Az állatok átmeneti tárolását hűvös helyen kell biztosítani. Annak idején mi úgy csináltuk, hogy a sátor külső részében a földben csináltunk egy mélyedést és abban voltak a zacskók szépen sorban lerakva. Próbálkoztunk azzal először, hogy vödörben tartottuk az állatokat és cseréltük néha a vizet, meg egy elemes levegő pumpával nyomattuk bele a levegőt. Sajnos az állatok egy része elpusztult így. Több próbálkozás után a legbiztonságosabb megoldás az lett, hogy az állatok kevés vízben nylon zacskóban oxigénnel a víz felett és a zacskó legumizva. Gyakorlatilag ettől kezdve egy állat sem pusztult el. Az oxigént kis oxigén palackból nyomtuk a víz fölé a zacskóba. Viszont vigyázni kellett, mert az oxigén ami a palackból kijött nem érintkezhetett naptejes vagy krémes kézzel. Szóval óvatosan kellett csinálni. A vizet így nem kellett cserélni, csak naponta az oxigént töltöttük a zacskókba.

Nagyon egyszerű módszerrel, egy kólás üveg felső részének levágásával, az aljának a kilukasztgatásával és felső rész fordítva történő visszarakásával csapdát is készíthetünk. Gébeket tudtunk vele fogni.

Az állatokat a legjobb kora reggel apálykor a visszamaradó tócsákból begyűjteni. Általában is igaz az, hogy minél sekélyebb vízben lévő állatokat gyűjtsünk.

Halak esetében a part közelben élő ajakoshalakat, háromúszójú halakat, nyálkáshalakat akár kézzel is meg tudjuk fogni. Más kisebb halakat kis horoggal is ki tudjuk pecázni. Általában igaz, hogy a nagyobb rajban élő halak (heringfélék, szardínia félék) nem alkalmasak a befogásra. Rövid idő alatt elpusztulnak.

A csalánozók begyűjtését óvatosan végezzük. A viaszrózsáknak erős csalánmérge van. Általában erősen tapadnak a sziklákhoz. Vagy egy kisebb kővel együtt lehet őket kivenni, vagy a talpukat óvatosan körömmel kapargatva, a szikla felől, nem közvetlenül a testüket, hanem a szikla és a testük érintkezésénél kell apró kaparó mozdulatokkal fellazítani a talpat, majd lassan alá lehet újjal nyúlni és leválasztani a szikláról. Esetleg a követ kivéve és egy tál fölé fordítva úgy, hogy a kő szárazon legyen, míg a rózsa beleér egy kicsit a vízbe. Ilyenkor általában leválnak, elengedik a követ és a vízbe csusszannak.

Algák begyűjtését régen nem javasolták, mivel hihetetlenül fényigényesek. A mai lámpák mellett ennek már nincs jelentősége.

Vannak fajok (aktíniák pl.), amelyek szárazon, nedves alga között is biztonsággal szállíthatóak. A lényeg, hogy hűvös helyen legyenek. Utazás közben jó szolgálatot tesz a halszállító hungarocell doboz, vagy egy egyszerű hűtőtáska.

Az állatokkal behozhatunk különböző parazitákat és fertőzéseket is. Ezt soha ne felejtsük el, amikor egy beállt akváriumba helyezzük őket!