Korallszirtes-akvárium tudástár

Az első két részben megismerkedhettünk a <url=http://korallszirtes-akvarium.hu/kb.php?a=174>lehabzók működési elvével, majd a lehabzókban alkalmazott <url=http://korallszirtes-akvarium.hu/kb.php?a=175>buborék képzési, habképzési módokkal. A lehabzók csoportosítása elhelyezésük módja szerint a következő lehet: Vízben üzemelő Vízen kívüli, „szárazon” üzemelő Valahol a kettő között van az un. akasztós, „hang on” rendszerű lehabzó. Vízben üzemelő lehabzók. A vízben üzemelő lehabzókat szokás angolul „internal skimmer” névvel is illetni. A lényeg, hogy a lehabzót úgy kell elhelyezni, hogy annak a pumpája és a test egy kisebb nagyobb része is a víz…

Read More Read More

A cikk sorozat első részében megismerkedhettünk a lehabzók működési elvével, és a lehabzók csoportosításával az akvárium vizéhez való viszonyuk, kapcsolódásuk alapján. Most megpróbálom bemutatni, hogy a lehabzók esetében milyen módon is hozhatóak létre a működésüket biztosító buborékok és ez alapján, hogyan tudjuk csoportosítani a lehabzókat. A felületi feszültség révén létrejövő buborék, mint a lehabzó működésének alapja: A tenger víz felületi feszültsége jóval nagyobb mint az édesvízé, ezért is nem működnek a fehérje lehabzók megfelelően az édesvízi akvarisztikában. A felületi feszültség…

Read More Read More

Olvasgatva a Fórumot sokszor tapasztalom, hogy többeknek is problémát okoz a lehabzók kérdésköre.  Azok, akik most vágnak bele a tengeri akvarisztika gyönyörű hobbijába és még nem volt akvarisztikai tapasztalatuk, vagy éppen az édesvízi akvarisztika terén szereztek tapasztalatot először nem is igazán értik, hogy mi a csuda is ez a lehabzó, miért is van, és miért is jó. És bizony azok között, akik már régebben “tengeriznek” sem mindenki van tisztában a lehabzó valódi mibenlétével. A cikk megírása előtt belenéztem néhány Magyarországon…

Read More Read More